| 16. sor: | 16. sor: | ||
Magyarországon az első villamosvonal 1887-ben, [[Budapest villamosközlekedése|Budapest]]en nyílt meg a [[Nyugati Pályaudvar]] és a Király utca között. Ez nem egy korábbi lóvasúti vonalat váltott fel, hanem a ''[[Siemens & Halske]]'' cég egy teljesen új vonalat épített. Ezt követte 1895-ben a [[Miskolc villamosközlekedése|miskolc]]i és a [[Szombathely villamosközlekedése|szombathely]]i villamos, majd [[Sopron villamosközlekedése|Sopron]]ban 1900-ban, [[Nyíregyháza villamosközlekedése|Nyíregyházá]]n 1905-ben, [[Szeged villamosközlekedése|Szeged]]en 1908-ban, [[Debrecen villamosközlekedése|Debrecen]]ben 1911-ben, míg [[Pécs villamosközlekedése|Pécs]]ett 1913-ban indult meg a villamosközlekedés. |
Magyarországon az első villamosvonal 1887-ben, [[Budapest villamosközlekedése|Budapest]]en nyílt meg a [[Nyugati Pályaudvar]] és a Király utca között. Ez nem egy korábbi lóvasúti vonalat váltott fel, hanem a ''[[Siemens & Halske]]'' cég egy teljesen új vonalat épített. Ezt követte 1895-ben a [[Miskolc villamosközlekedése|miskolc]]i és a [[Szombathely villamosközlekedése|szombathely]]i villamos, majd [[Sopron villamosközlekedése|Sopron]]ban 1900-ban, [[Nyíregyháza villamosközlekedése|Nyíregyházá]]n 1905-ben, [[Szeged villamosközlekedése|Szeged]]en 1908-ban, [[Debrecen villamosközlekedése|Debrecen]]ben 1911-ben, míg [[Pécs villamosközlekedése|Pécs]]ett 1913-ban indult meg a villamosközlekedés. |
||
| + | |||
| + | A járművek ekkoriben szinte kivétel nélkül téglatest alakú (az esetleges homlokfalszűkítést leszámítva), favázas, faborítású, kéttengelyes motorkocsik voltak, amelyekhez később igény szerint egy, illetve két pótkocsit csatoltak. A kezdetben egy városon belül több különböző cég által üzemeltetett villamoshálózatokat szinte mindenhol egyetlen, önkormányzati tulajdonú cég alá vonták össze. Budapesten ez 1923-ban történt meg. Az utolsó lóvasút 1927-ig közlekedett a Margit-szigeten, ekkorra már a gőzüzemű városi vasutakat is felszámolták. |
||
=== A II. világháború után === |
=== A II. világháború után === |
||
A lap 2007. április 18., 10:49-kori változata
KCSV7 típusú villamos Budapesten, a 2-es viszonylaton
A villamos kötött pályán haladó, elektromossággal működő közlekedési eszköz, amely a városi vasút, illetve a közúti vasút kategóriájába tartozik.
Történet
Előzmények
A XIX. század első felében kezdett elterjedni a világ nagyvárosaiban a lóvasút, illetve a fejlettebb nyugati országokban a városközi gőzvontatású vasút. Az egyre terjeszkedő metropoliszokban ekkor kezdett először felmerülni a városon belüli minél gyorsabb közlekedés igénye. Ennek hatására épült meg 1832-ben, New York-ban az első közúti gőzvontatású vasút, amely azonban nem aratott osztatlan sikert.
Pesten az első lóvasút 1866-ban nyílt meg, a Széna tértől (a mai Kálvin tér) haladt a Váci úton át Újpest-Városkapu végállomásig. Azt ezt követő években újabb és újabb lóvasúti vonalak nyíltak meg mind Budán, mind Pesten.
A kezdetek
Egy berlini kiállításon, 1879-ben mutatta be Werner Siemens az első olyan elektromos meghajtású vasúti járművet, amely a villanyáramot felsővezetékből nyerte. Ez a motorkocsi tekinthető az első villamosnak.
A XX. század elejéig nem csak felsővezetékből szerezték az áramot a villamosok, városképvédelmi okokból létezett egy másik megoldás is, miszerint az áramvezeték a sínek mellett, vagy a földbe süllyesztve futott, ezzel azonban számos probléma adódott, így végül felszámolták az ilyen vezetékeket.
Magyarországon az első villamosvonal 1887-ben, Budapesten nyílt meg a Nyugati Pályaudvar és a Király utca között. Ez nem egy korábbi lóvasúti vonalat váltott fel, hanem a Siemens & Halske cég egy teljesen új vonalat épített. Ezt követte 1895-ben a miskolci és a szombathelyi villamos, majd Sopronban 1900-ban, Nyíregyházán 1905-ben, Szegeden 1908-ban, Debrecenben 1911-ben, míg Pécsett 1913-ban indult meg a villamosközlekedés.
A járművek ekkoriben szinte kivétel nélkül téglatest alakú (az esetleges homlokfalszűkítést leszámítva), favázas, faborítású, kéttengelyes motorkocsik voltak, amelyekhez később igény szerint egy, illetve két pótkocsit csatoltak. A kezdetben egy városon belül több különböző cég által üzemeltetett villamoshálózatokat szinte mindenhol egyetlen, önkormányzati tulajdonú cég alá vonták össze. Budapesten ez 1923-ban történt meg. Az utolsó lóvasút 1927-ig közlekedett a Margit-szigeten, ekkorra már a gőzüzemű városi vasutakat is felszámolták.