FANDOM


Bp2kcsv7

KCSV7 típusú villamos Budapesten, a 2-es viszonylaton

A villamos kötött pályán haladó, elektromossággal működő közlekedési eszköz, amely a városi vasút, illetve a közúti vasút kategóriájába tartozik.

Történet Szerkesztés

Előzmények Szerkesztés

A XIX. század első felében kezdett elterjedni a világ nagyvárosaiban a lóvasút, illetve a fejlettebb nyugati országokban a városközi gőzvontatású vasút. Az egyre terjeszkedő metropoliszokban ekkor kezdett először felmerülni a városon belüli minél gyorsabb közlekedés igénye. Ennek hatására épült meg 1832-ben, New York-ban az első közúti gőzvontatású vasút, amely azonban nem aratott osztatlan sikert.

Pesten az első lóvasút 1866-ban nyílt meg, a Széna tértől (a mai Kálvin tér) haladt a Váci úton át Újpest-Városkapu végállomásig. Azt ezt követő években újabb és újabb lóvasúti vonalak nyíltak meg mind Budán, mind Pesten.

A kezdetek Szerkesztés

Egy berlini kiállításon, 1879-ben mutatta be Werner Siemens az első olyan elektromos meghajtású vasúti járművet, amely a villanyáramot felsővezetékből nyerte. Ez a motorkocsi tekinthető az első villamosnak.

A XX. század elejéig nem csak felsővezetékből szerezték az áramot a villamosok, városképvédelmi okokból létezett egy másik megoldás is, miszerint az áramvezeték a sínek mellett, vagy a földbe süllyesztve futott, ezzel azonban számos probléma adódott, így végül felszámolták az ilyen vezetékeket.

Magyarországon az első villamosvonal 1887-ben, Budapesten nyílt meg a Nyugati Pályaudvar és a Király utca között. Ez nem egy korábbi lóvasúti vonalat váltott fel, hanem a Siemens & Halske cég egy teljesen új vonalat épített. Ezt követte 1895-ben a miskolci és a szombathelyi villamos, majd Sopronban 1900-ban, Nyíregyházán 1905-ben, Szegeden 1908-ban, Debrecenben 1911-ben, míg Pécsett 1913-ban indult meg a villamosközlekedés.

A járművek ekkoriben szinte kivétel nélkül téglatest alakú (az esetleges homlokfalszűkítést leszámítva), favázas, faborítású, kéttengelyes motorkocsik voltak, amelyekhez később igény szerint egy, illetve két pótkocsit csatoltak. A kezdetben egy városon belül több különböző cég által üzemeltetett villamoshálózatokat szinte mindenhol egyetlen, önkormányzati tulajdonú cég alá vonták össze. Budapesten ez 1923-ban történt meg. Az utolsó lóvasút 1927-ig közlekedett a Margit-szigeten, ekkorra már a gőzüzemű városi vasutakat is felszámolták.

A II. világháború után Szerkesztés

A 1960-as évekre a legtöbb európai nagyváros jelentősen visszafejlesztette, vagy teljesen megszüntette villamoshálózatát. A villamosközlekedés akkoriban meglehetősen elavultnak számított, a nagyforgalmú vonalakat metróval, míg a kisebb forgalmúakat az ekkoriban teret nyerő autóbusszal váltották ki.

Ez az időszak minden magyar városban hasonló fejleményeket hozott. Sopronban már korábban, 1923-ban megszűnt a villamosközlekedés, majd Pécsett 1960-ban, Nyíregyházán 1969-ben, Szombathelyen 1974-ben következett be ugyanez. A többi városban is jócskán visszafejlődött a hálózat, Szegeden a 7-ből 3 vonal maradt meg 1990-re, Miskolcon ötből kettő, míg Debrecenben az ötvenes évek végére kiépült hét viszonlyatból ma már csak egyetlen egy létezik. Budapesten is számos vonalat felszámoltak (részben a metróépítés miatt), többek közt a Váci, a Rákóczi és az Üllői úti viszonylatokat.

A villamos a 21. században Szerkesztés

Egyértelműen kijelenthető, hogy a villamos a reneszánszát éli a 21. században. Európa minden táján felismerték jelentőségét, mind külföldön, mind itthon újjászületnek illetve bővülnek a megszűnt vagy megcsonkított villamosüzemek, különösen jellemző volt ez a folyamat Franciaországra az elmúlt pár évben.

Járműtípusok Szerkesztés

Hálózattípusok Szerkesztés

Gyártó cégek Szerkesztés

Külső hivatkozások Szerkesztés

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.